LIVERPOOL-ARSENAL 4–2 (1–1)

A találkozó első tíz perce látványosabb küzdelmet hozott, mint az odavágó hasonló periódusa, amelyben csak tapogatóztak a csapatok.

A Liverpool valamivel többet birtokolta a labdát, az Arsenal azonban veszélyesebb támadásokat vezetett. Veszélyes lövésekkel ugyan nem operáltak az "ágyúsok", ám Emmanuel Adebayort nagy helyzetben többször is csak a játékvezető állította meg les címén - tegyük hozzá jogosan.

A 13. percben aztán már meg is szerezte a vezetést az Arsenal. Abou Diaby kapott labdát a tizenhatoson belül Alexander Hlebtől, majd az átvétel után éles szögből a rövid sarokba bombázott. A gólban némileg benne volt Pepe Reina, akinek a hasát érintve vágódott a labda a hálóba.

A folytatásban remekül játszott az Arsenal, a régen megcsodált rövidpasszos játékánál a Pool legtöbbször csak nyomozta a labdát, Sami Hyypiä azonban a 30. percben egy gyönyörű góllal egyenlített.

A sokat megélt finn középhátvéd egy jobb oldali szögletnél remekül verte át Philippe Senderost, majd valami hihetetlen szép mozdulattal a hosszú felsőbe fejelt. A labda a kapufáról vágódott a kapuba.

A némiképp talált gól pedig hatalmas magbiztosságot kölcsönzött a Liverpoolnak, amely a szünetig egyértelműen fölényben játszott. A szünetig azonban már kihúzta az Arsenal - minden fontosabb kérdésre a választ a második félidő hozta meg.

A látványos mérkőzésen a 69. percben dőlt el, hogy biztos nem lesz hosszabbítás, amikor is Fernando torres vett át egy labdát majd az ismét csak lagymatag Senderos mellett kapura fordult, s tökéletesen a bal felsőbe lőtt.

Természetesen reagált a történtekre Arsene Wenger, a londoni csapat menedzsere, és Theo Walcottot és Robin van Persie-t küldte a pályára. A csere pedig meghozta a várt eredményt.

Az angol tini Diego Mardonára emlékeztető megindulást produkált a 84. percben. Walcott a saját térfelének közepén vette át a labdát, majd miután hatvan méteren át vezette - miközben kicselezett három védőt is - azt, kihagyhatatlan helyzetbe hozta Adebayort. A togói pedig közelről, nem úgy mint pár perccel korábban, nem hibázott.

Nem sokáig örülhetett azonban a vendégcsapat, Ryen Babel egy perccel később betört a tizenhatoson belülre, majd ütközött Kolo Touréval. A megítélt büntetőt pedig Steven Gerrard higgadtan értékesítette.

A tőrt pedig Babel forgatta meg az Arsenal hátában, amikor a teljesen kitámadó „ágyúsok” ellen egy kontratámadás végén kialakította a 4-2-es végeredményt.

A Liverpool jutott a BL legjobb négy csapata közé.

CHELSEA-FENERBACHE 2–0 (1–0)

A két mérkőzés képe alapján a Chelsea továbbjutása megérdemelt, de néhányszor csak centikkel tévesztettek célt a törökök a Stamford Bridge-en, méghozzá egy idegenben lőtt gól nagyon jól jött volna nekik.

Az első félidőben Lugano tiszta ziccerből bólintott mellé, a második játékrészben meg két alkalommal is a harmadik számú kapus, Hilário bravúrjai kellettek az 1–0 megőrzéséhez – aztán jött Frank Lampard, és gólja nyugtatóként hatott a bevallása szerint nagyon ideges Avram Grantra.

„Nem volt nagyon könnyű. Úgy is mondhatnám, hogy nagyon nem volt könnyű. Jól kezdtünk, de utána ideges lett az egész mérkőzés. Jól védekeztünk, de nem volt elég helyzetünk, és a törökök többször is alaposan ránk ijesztettek” – nyilatkozta a mérkőzés után.

A Chelsea-t sújtó sérüléshullám újabb áldozata Carlo Cudicini: az arcsérülései miatt plasztikai műtéten átesett Petr Cech helyén védő portás még az első félidőben kért cserét.

„Ebben az évben néha úgy érzem, inkább orvos vagyok, mint edző. Minden hétre jut egy újabb sérülés, és meg kell találnom a válaszokat. Az orvosi stáb szerint nem néz ki túl jól Carlo sérülése, de még nincs pontos diagnózis. Az ilyen esetek mutatják meg, hogy mennyire fontos egy megbízható harmadik számú kapus: Hilário bejött, és nagyon jó munkát végzett” – mondta az izraeli mester, aki az elődöntő első mérkőzésén a „besárgult” Essient sem küldheti pályára.
.

A másik oldal a kiesés ellenére is nagyon büszke a „Kanárik” idei BL-menetelésére, nem is ok nélkül: a jóval esélytelenebb törökök végig nyílttá tudták tenni az angol sztárcsapat elleni meccseket, hazai győzelmüket meg alighanem sokáig nem felejtik el fanatikusaik.

„Nem lehetünk boldogok, mert nem értük el a célunkat. Rosszul kezdtünk, de utána mindent megpróbáltunk. Büszke vagyok a játékosaimra, eltökéltek voltak és fegyelmezettek, de nagyon sajnálom, hogy nem folytathattuk a menetelésünket. A gólnál sajnos figyelmetlenek voltunk, Ballack üresen fejelhetett. Remek tapasztalatszerzés volt az idei BL, de most már a bajnokság megnyerésére koncentrálunk” – nyilatkozta Zico, a Fener mestere.

BARCELONA–SCHALKE 1–0 (1–0)

Az első mérkőzés eredményének tudatában (a katalánok 1–0-ra nyertek Gelsenkirchenben) a közvélemény a Barcelonát tartotta jóval esélyesebbnek az elődöntőbe jutásra, a spanyolok bajnokságban mutatott játéka azonban hagyott némi kétséget, és izgalmat a negyeddöntő visszavágójára is.

Egyértelmű volt, hogyha a gránátvörös-kékek hozni tudják technikás, és egyben hatásos támadójátékukat, akkor nem lehet problémájuk, viszont ha a saját kapujuk előtt továbbra is bizonytalankodnak, az odavágón is sok helyzetet kidolgozó, de ki is hagyó Schalke meglepheti őket.

Nos, az első félidő 20. percéig úgy tűnt a katalánok az utóbbi időben megszokott dekoncentrált futballjukkal rukkolnak elő, a német csapat ugyanis sorra vezette támadásait, és könnyedén jutott át a megzavarodott, ingatag lábakon álló Barcelona védelmén. A hazaiak csak a szerencséjüknek köszönhették, hogy a Schalke nem egyenlítette ki hátrányát, vagy akár nem került előnybe.

Mindenesetre, a katalánok átvészelték a nehéz időszakot és a félidő közepétől átvették a játék irányítását. Jóval többet birtokolták ellenfelüknél a labdát, de helyzeteket nem tudtak kialakítani, ráadásul, a gelsenkircheniek továbbra sem adták fel az ellentámadások lehetőségét.

A szünet előtt aztán, még ha szerencsés körülmények között is, de egy szép akció végén az elefántcsontparti Yaya Touré révén megszerezte a vezetést a Barca, amely ezzel a találattal valószínűleg el is döntötte a továbbjutás sorsát.

A második félidőt a továbbjutás kiharcolásának terhétől megkönnyebbült Barcelona kezdte sokkal lendületesebben és Henry valamint Iniesta révén ígéretes helyzeteket hagyott ki. A Schalke ugyan továbbra is próbált előremenni, de már közel sem olyan lelkesedéssel, és elszántsággal, mint az első félidőben.

A hazaiak részéről Bojan Krkic játszott feltűnően aktívan a jobb oldalon, jószerivel akkor csapta be Westermannt amikor akarta, s a katalánok csak azért nem tömték ki jobban a németeket a második félidőben, mert az utolsó passzokba, vagy a befejezésbe folyton hiba csúszott. Érezhető volt, hogy a Schalke az első félidő végén kapott gól után elvesztette továbbjutásba vetett hitét, és talán már a hét végi bajnokira tartalékolták erejüket.

MANCHESTER UNITED–AS ROMA 1–0 (0–0)

Az Old Traffordon a Manchester United 2-0-ás előnnyel várta a Romát, így a "vörös ördögök" meglehetősen tartalékos csapattal álltak fel: a kispadon kezdett az idényben már 37 gólig jutó Cristiano Ronaldo, Wayne Rooney és a 100. BL meccsére készülő Paul Scholes is.

Ennek ellenére mégsem sikerült a Totti hiányát leszámítva, legerősebb összeállításában felálló Romának fölénybe kerülni, mindkét kapu előtt bőven akadtak gólszerzési lehetőségek az első játékrészben.

A hazaiaktól leginkább Hargreaves tűnt ki, aki időnként középcsatárként, máskor szélsőként, olykor meg eredeti szerepkörében védekező középpályásként avatkozott játékba. A hazaiaktól Cassetti dicsérhető, aki rendre jól futott el a bal szélen, és beadásai után többször is gondba került a sérült Ferdinand és a fiatal Pique alkotta hazai belső védőpáros.

Az első 45 perc legfontosabb eseménye a 30. percben történt, amikor Mancini esett el Brown mellett a tizenhatoson belül, a norvég Övrebrö játékvezető pedig tizenegyest adott. A hatalmas eséllyel azonban nem éltek a "farkasok", De Rossi csúnyán fölé vágta a büntetőt.

A második félidőre ugyan kissé nehezebben lendültek bele a csapatok, de néhány perc után hamar visszataláltak az első játékrész iramához: hol az egyik, hol a másik kapu előtt alakult ki gólhelyzet, ám betalálni senki nem tudott.

Egészen a 70. percig, amikor a római védelem nem számíthatott arra, hogy Hargreaves beadása után Tévez előrevetődve, csukafejessel küldi a labdát Doni kapujába. Ekkor a vendégeknek már háromszor kellett volna betalálni a hazaiak kapujába, ám erre esély sem mutatkozott.

Az utolsó 20 percben aztán már a vendégek is feladták, így ennek az időszaknak a legnagyobb eseményét Gary Neville beállása jelentette, aki több mint egy év után játszott utoljára a Unitedben, és súlyos sérülése után tért most vissza.

A hazaiak a két meccs alapján megérdemelten jutottak az elődöntőbe 3-0-s összesítéssel, hiszen mindkét találkozón pontosan annyit engedtek a Romának játszani, amennyi nem veszélyeztette az ő sikerüket. Más kérdés persze, hogy alakul a meccs, ha De Rossi berúgja a büntetőt a 30. percben...